A 444 TLDR rovata egy olvasmányos és felkavaró történetet hozott le egy szekszárdi középiskola diákjáról, Ákosról.

A teljes cikket érdemes elolvasni: 444 - Iskolai diákcsínynek indult, szövevényes bűnügyet kreáltak belőle, de összefoglalnám röviden:

• A bukás milliószor felhasznált sablonjából két videó készül, kigúnyolva az iskolát és néhány tanárt
• az egyik - amúgy szolidabb - videó készítőjét megtalálják egy videózás iránt tehetséges srác személyében, aki korábban a suli számára promó anyagot is készített. A másik videó készítője ismeretlen (nem mintha számítana), és a srác is tagadja, hogy ő készítette volna
• a fiút az igazgató, a videó szövegében érintett két tanár. és az osztályfőnöke, valamint az iskolai rendszergazda jelenlétében szabályosan kihallgatják, majd amikor a srác megtör, sírva fakad, akkor engedik ki beszélni a szüleivel, ha aláír egy előre elkészített nyilatkozatot
• néhány nappal később elüti egy autó bringázás közben a saját figyelmetlenségéből, de nyilván nem függetlenül az eseményektől
• az igazgató behívatja a szülőket, ők egy hetet kapnak, hogy elvigyék a fiút az iskolából, különben fegyelmi tárgyalásra kerül sor (ez akár még segíthetne is az ügyön, de a szülők a helyzetet látva a gyermekük érdekében átviszik őt másik iskolába)
• az igazgató és a két tanár magánvádas eljárásban bíróság elé viszi az ügyet, ahol felmentik a fiút.
• az e-naplóba utólag hiányzásokat könyvelnek be a srác befeketítésére, olyan napokra is, ahol szóban felelt, és jegyet is kapott (okirat hamisítás)
• az igazgató újra feljelenti Ákost (!), noha ő tagadja, hogy köze lenne bármelyik videóhoz is, sőt egy másik diák jelentkezik, hogy az egyik anyagot ő töltötte fel
• a történet egybeesik az igazgatóválasztással, újbóli kinevezését a Nemzeti Pedagógus Kar nem támogatja, de a minisztérium újból őt nevezi ki

Osztályfőnök:  „Ez nem az én ügyem.”

Ennél a mondatnál húztam fel magam igazán. Nem ismerjük a részleteket, sem a fiút, sem a tantestület többi tagját. Enélkül is, látva napjainkban mindent behálózó szervilizmust, nem csodálkoznék, ha a tanárok az állásukat féltve közreműködtek volna az igazgatónő időközben személyes ügyévé vált bosszúhadjáratában, így utólagosan bekerülhetett olyan napokra is hiányzás, amikor a diák igazából felelt, vagy bizonyíthatóan jegyzetelt.

Számomra egy dolog a fontos:
az eset egy megyeszékhely középiskolájában, egy kb. 16-18 éves sráccal történt meg. Egy olyan életkorban, ami személyiségfejlődés szempontjából a legfontosabb. A tanárok, legyenek bármennyire is elégedetlenek a fizetésükkel, legyenek bármennyire is kiégve, pedagógusok. Az volna a feladatuk, hogy a szakmai anyag leadásán túl figyeljenek, legyenek nyitottak, segítsenek, és neveljenek.

Normális helyen - ha valóban a srác készítette a videót - lefolyna egy fegyelmi eljárás, de a hangsúly azon lenne, hogy ráébresszék a diákokat a felelősség súlyára, tetteik következményére. Néhány rendkívüli osztályfőnöki óra, egy iskolanap, ahol kreatív formában feldolgozhatják a történteket. A legtöbbet mindebből Ákos tanulta volna. Ő ezzel szemben megtapasztalta, milyen a legalja emberi minőség, az árulás és szervilizmus. Egy olyan korban, amikor a jövőképe és személyisége alakul ki.

Ez az egész történet a magyar közoktatás szégyene, ami nem szól másról, csak a kicsinyes bosszúról és elégtételről, múltban ragadt, álkonzervatív emberekről, akik nem értik az internetet, a technológiát és a fiatalokat. Remekül illik a korba, amiben élünk, csak épp a jövőnket, a fiatalokat teszi tönkre.